Marsi séta

Utazás a Vörös Bolygón!

A Mars felszínéről úgy 12 éve Jan Fröjdman egy finn származású filmes fantasztikus nagyfelbontású képeket készített. A HiRISE kamera felvételeit rakta össze és egy pár perces gyönyörű utazás lett az eredménye. Először kiszínezte a felvételeket ugyanis  a HiRISE fekete-fehér képeket készít. Ezután azonosította a felvételeken látható fontosabb elemeket. Ezután a térbeli hatás érdekében különböző viszonyítási pontok szerint párba állította a felvételeket. „Nagyon lassú munka volt”, mondta Fjördman, és igaza lehet, összesen 33 ezer viszonyítási pont meghatározása kellett a végeredményhez. A marsi séta itt nézhető meg.

A videó a Mars Phobos holdjával indul, és a következő marsi felszíni elemeket látjuk: PSP_007769, ESP_018859, ESP_012435, ESP_034285, ESP_011648, ESP_045091, ESP_020878, ESP_045634, ESP_037704, ESP_046725, ESP_037705, ESP_018548, ESP_016641, ESP_027236, ESP_011729, ESP_045571, ESP_047503, ESP_023464, ESP_013049.

Egyéb linkek a marsi sétához:

https://www.google.com/mars

https://mars.nasa.gov/maps/explore-mars-map/fullscreen/

Friss:

Az Európai Űrügynökség (ESA) még 2003 júliusában indította el az első űrszondáját a Mars felé. A Mars Express kamerája azóta rengeteg felvételt készített, ezekből állítottak most össze egy nagyon látványos videót.

A YouTube-ra feltöltött videót, ha elég nagy képernyőn nézzük az embernek olyan érzése támad, mintha ő is ott repülne a Mars felszíne felett, eközben pedig az égitest nevezetes részei haladnak el a szeme előtt. Az egyik ilyen az a Neukum-kráter, amelyet Gerhard Neukumról neveztek el. A német fizikus és planetológus a Mars Express HRSC kamerájának vezető kutatója volt, 2014-ben vesztette életét. A videóhoz az űrszonda Nagy Felbontású Sztereó Kamerája (High Resolution Stereo Camera, HRSC) szolgáltatta a képi anyagot, ahol a legtöbb fotó felbontása nagyjából 10 méteres, de van olyan is, ahol 1,8 méter. Emellett 3D-s képeket is készített, amely segít megérteni a bolygó felszínének térbeli és időbeli folyamatait. (forrás: hvg)

A Marsra figyelő szem: Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) 

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE) kamerájával készített képei példátlanul részletesen bemutatják be a Mars felszínét. Az MRO tizenkét éve, 2006. március 10-e óta kering a Mars körül. A szonda precedens nélküli részletességgel vizsgálódik, adataival a kutatók figyelemmel tudják kísérni a Mars felszínét. Nevéhez fűződik igen sok fontos felfedezés, többek között a Mars bizonyos részein szezonálisan megjelenő vízfolyások friss felfedezése. Feladata többek között a marsi geológia és klíma, valamint annak vizsgálata volt, hogy a bolygón volt-e valaha hosszabb ideig folyékony víz. Mérései és fényképei elősegítették, hogy a kutatók kitöltsék a marsi tudásanyagban tátongó hiátusok némelyikét, többek között kimutatták, a bolygó sokféle vizes környezetnek adott otthont, és azóta rengeteget változott.

A NASA közleménye szerint a Mars dinamikus aktivitása felöleli a friss krátereket, lavinákat, porviharokat, a szén-dioxid-takarók évszakoss fagyását és felolvadását, valamit a sósvíz nyári megjelenését.

A napenergiával működő MRO hat tudományos műszert visz magával, többek között a HiRISE kamerát (High Resolution Imaging Science Experiment), amelynek teljesítménye lehetővé teszi akár az asztal méretű képződmények vizsgálatát a Mars felszínen.

Máig megfelelő a szonda és műszereinek működése, annak ellenére, hogy jócskán meghaladta már eredeti, kétéves misszióját. Érkezésekor (2006 márciusában) elliptikus pályára állt, amely bizonyos alkalmakkor 43 ezer kilométeres távolságba vitte a bolygótól. 2006 szeptemberére azonban az úgynevezett levegőfékezési manőver során közelebb araszolt, majdnem kör alakú pályára állt, 250-316 kilométeres magasságba. Ma is ezen a pályán halad.

Egyike a Vörös Bolygó körül szemlélődő öt működőképes űrszondának, társai a Mars Odyssey és a MAVEN a NASA égisze alatt, az európai Mars Express, valamint az indiai Mars Orbiter Mission, avagy a Mangalyaan.

12 éve figyeli a Marsot a NASA sasszemű szondája. Forrás: MRO

 

Néhány gyönyörű hely a Marson:

Az Olympus Mons (Olympus-hegy) a legnagyobb ismert hegy a Naprendszerben, a Marson található. Az Olympus Mons a Tharsis-régiótól, és „a három nővértől” nyugatra fekszik. Az Olympus Mons magassága 21 283 m az alapjánál 550-600 km átmérőjű. Az űrszondás vizsgálatok előtt Nix Olympica néven volt ismert. (Wikipédia)

 

Viktória-Kráter

 

Vízmosások: Az alábbi képen 1-10 méter közötti széles csatornák látszanak a Hellas medencében. A Földön ezeket vízmosásnak nevezzük. Ez a kép egy részlet a HiRISE kamera felvételéből, ami 2011 január 14-én készült. A megfigyelés további képei http://hirise.lpl.arizona.edu/ESP_020940_1315 címen érhetők el. A megfigyelés a déli szélesség 48,4 fokára, a keleti hosszúság 73,5 fokára összpontosult.

 

Északi pólus száraz- ás vízjéggel (copyright NASA/JPL-Caltech/MSSS)

A poláris sapka (a kvázi körkörös fehér terület a közepén) körülbelül 1000 km. A fehér sapkát sötét, spirál alakú sávok alkotják. Ezek mély hullámok, amelyek árnyékban vannak. Középen jobbra, egy nagy kanyon, a Chasma Boreale, majdnem elválasztja a sapkát. Ez a Chasma Boreale körülbelül az Egyesült Államok híres Grand Kanyonjával megegyező hosszúságú és kb.2 km mély. (Forrás: MRO-képek )

 

Friss:

Kovács Gergő a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar hallgatója a Mars jellegzetes és látványos domborzati formáit - vulkánokat, árkokat, tektonikus alakzatokat - a Földön található vulkánokkal és az Afrikai-árokrendszerrel hasonlította össze 2018-ban: diploma munka. Az összehasonlítás után az azonosságokat és különbségeket visszavezette a két bolygó közti azonosságokra, illetve különbségekre.

Legetøj og BørnetøjTurtle