A mars szeizmicitásának kutatása
- Részletek
- Találatok: 579
Sok évtized előzmények után Irány a Mars 2018-ban!
Már az első Földön kívüli szeizmológiai projektekben világos volt, hogy szükséges a Holdon vagy a Marson állomáshálózat létrehozása. Az Apollo küldetések során a geofizikusok nagy örömére a Holdra helyezett öt állomás mini-hálózatot alkotott: az Apollo 12, az Apollo 14, az Apollo 15 és az Apollo 16 küldetések alatt négy szeizmométert, valamint az Apollo 17 során egy gravimétert telepítettek a Holdra.
Egy bolygó belső szerkezetének felderítése éppen a rengéshullámok terjedésének elemzése révén lehetséges.
A Hold után az első próbálkozás, hogy megvizsgálják a Mars belsejét 1976-ban a Viking küldetéssel kezdődött. A marsi felfedezés történetében egyedülálló, hogy mindkét Viking űrhajó egy-egy szeizmométert is vitt. A Viking űrhajó, amely két bolygó körül keringő műholdból és két leszálló egységből állt, 1976-ban érte el a Vörös Bolygót. A Viking 1 eszközét nem sikerült üzembe helyezni, használhatatlanná válhatott, de a Viking 2-ben lévő eszköz képes volt adatok rögzítésére. Azok sajnos nem hoztak használható eredményt, mivel a szél annyira zavarta a műszert, hogy a megfigyelések hónapjai ellenére valódi szeizmikus jeleket nem sikerült megbízhatóan összegyűjteni az adatokból.
A Mars felderítése 1996-ban – 20 évvel a Viking küldetés után – újra indultak. 1996-ban az oroszok remekül felszerelt Mars 96 nevű szondája két szeizmométerrel a fedélzetén sajnos a Csendes óceánba zuhant. A NASA számára 1996 azonban egy nagyszerű év volt, mivel két kiemelkedően sikeres küldetést indítottak el: a Mars Global Surveyort, amely a bolygó körül keringett, és a Mars Pathfindert, amely először egy miniatűr Roverrel szállt le a Marsra. Különösen a Pathfinder küldetés került eddig még soha nem látott média őrületnek a középpontjában, amely meglepte a NASA-t is. Az internetnek köszönhetően az egész világ követte a misszió csillagának, a Sojourner Rovernek az első mozdulatait. Kevesen tudták azonban, hogy a Pathfinder küldetés egy sokkal ambiciózusabb terv jéghegyének a csúcsa volt: a MESUR-nek. Ez a gigantikus projekt nem kevesebb, mint 16 geofizikai állomást telepített volna a Marsra, amelyek mindegyike szeizmikus érzékelőkkel rendelkeztek volna. A Pathfinder-t kezdettől fogva a MESUR technológiai demonstrátoraként tervezték, és elsődleges célja nem egy kis Rover volt, hanem egy szeizmométer lett volna.
A nemzetközi NetLander (micsoda árulkodó név!) projekt célja pedig 4 önálló állomásból álló hálózat telepítése lett volna Marson. E küldetés céljának a Vörös Bolygó geofizikai megfigyelő hálózatának kiépítését tűzték ki. Műszeres szempontból a kapszulák különösen jól felszerelték volna: mindegyik vitt volna egy árbocot, amelyen kamera ül, egy teljes meteorológiai állomást és egy geofizikai csomagot, amely két szeizmométert, egy magnetométert, egy radarkészletet, egy elektromosság mérőt és hőmérő tartalmazott volna. A telekommunikációs rendszert geodéziai mérések elvégzésére telepítették volna. Három szeizmométert telepítettek volna a Mars Tharsis régiójában (kb. 1000 km-re egymástól háromszög alakban) és egy negyediket az átellenes oldalon. A kísérlet célja egyrészt az esetleges marsrengések vizsgálata. Sajnos félbe maradt a program.
A 2018-ban induló InSight-szonda fedélzetén lévő SEIS szeizmométer egy évtizedek óta tartó örökséget jelent. Az a tény, hogy az InSight landoló egysége csak egy szeizmométert visz, tökéletesen mutatja azt a szakadékot, amely szétválasztja a tudósok vágyait – akik a lehető legtöbb számú szeizmométert szeretnék telepíteni – és a valóságot. A SEIS valóban egyedül, szeizmológiai hálózat segítsége nélkül is jelentősen elősegíti a Mars belsejének a megértését és a belsejében zajló folyamatok feltárását.
Negyven évvel a Viking szondák első próbálkozásai után és 20 évvel a Mars 96 célba érésének meghiúsulása után az InSight ismét felveszi a kesztyűt, és végül lehetőséget nyújt a geofizikusoknak arra, hogy folytassák küldetésüket a Vörös Bolygó rejtelmeinek feltárására. Ha visszatekintünk a múltba, láthatjuk, hogy a marsi szeizmológia durván 20 évente kap egy új esélyt. Ezt a mostanit nem lehet kihagyni!
Forrás és további információ: https://www.seis-insight.eu/en/public-2/martian-science/seismic-activity
