A Föld öves felépítéséről a földrengéshullámok árulkodnak

Az öves felépítésű Föld

A Föld belső felépítését a földrengéshullámok segítségével ismerhetjük meg.

A földrengés során a kőzetlemezekben és azok határán feszültségek formájában felhalmozott energia felszabadul és rugalmas hullámok keletkeznek, ez a földrengés. Ezek a hullámok terjedésük során a különböző határfelületeken (pl. a földköpeny és a mag határán) visszaverődnek vagy törést szenvedve haladnak tovább. Útjuk során számos ilyen esemény következik be, amelyek bonyolult hullámformákat alakítanak ki. A regisztrált hullámformákban így kódolva van a Föld belső szerkezete. Ma már olyan jól ismerjük a Föld belső szerkezetét, hogy a rengéshullámok elemzése alapján nagy pontossággal meg tudjuk határozni egy földrengés helyét, kipattanási idejét és méretét.

 

 A Föld akár egy pizza!

A földrengés epicentrumához közelebb rövidebb ideig tartó de nagyobb energiájú rengéshullámokat lehet megfigyelni. Az epicentrumtól távolodva egyre több rétegen törnek meg és verődnek vissza a rengéshullámok, ezért egyre hosszabb és összetettebb lesz a szeizmogram. Ahhoz hasonló ez a jelenség, mikor egy villámlás közelében egy nagy csattanást, de a vihartól távolabb, már egy hosszabb morajlást hallunk, mivel a hanghullámok a felhők és a talaj között többszörösen visszaverődnek. 

 

A szeizmogramokban kódolva van a Föld belső szerkezete

 

A földrengés hullámok fázisainak elnevezése aszerint történik, hogy a Föld belső övei közül melyiken haladt át, illetve verődik vissza a terjedése során. A Föld külső magja folyékony, emiatt egy árnyékzóna alakul ki a rengés fészektől 105-143 fok távolságra a P hullámok esetében. Egy szeizmológiai mérőállomását a Föld legtávolabbi túlsó felén kipattant földrengés hullámok kb. 20 perc alatt érik el.

 Az öves felépítésű Föld sugara 6371 km

 Az alábbi internetes oldalak látványos szemléltetést nyújtanak e témában

A 2004. december 25-i szumátrai földrengés keltette rengéshullámok az egész Földet megrázták. A P, S és felületi hullámok terjedését a Földben a következő videó szemlélteti: seismic waves. A Föld belsejében követhetjük nyomon a hullámokat, és az epicentrumtól eltérő távolságra levő állomásokon rögzített szeizmogramokat is láthatjuk. A 2004-es szumátrai M=9,1 földrengés keltette hullámok terjedése itt látható: Sumatra 2005.12.26:

Alan Jones szabadon letölthető programja megmutatja a földrengéshullámok terjedését, és a réteghatárokon való visszaverődésüket

 

Az árnyékzóna kialakulását szemlélteti a következő felvétel egy lámpa és üveggömb segítségével: Seismic Shadow

Az árnyékzóna kialakulásáért a folyékony külső mag a felelős

 

A Föld szilárd magját a dán szeizmológusnő INGE LEHMANN fedezte fel a rengéshullámok alapján: Inner core

 

Az árnyékzóna magyarázata

 

A fázisok jelölése a hullám érintett és áthatolt öv nevétől függ

 


Legetøj og BørnetøjTurtle