Földrengésekhez kapcsolódó legendák, mítoszok

A természeti jelenségek magyarázata ősidők óta foglalkoztatja az embereket! Az alábbiakban bemutatunk néhány földrengésekhez kapcsolódó legendát.

Görögország: A milétoszi Thálész (i.e. 6. század) feltételezte, hogy a földrengéseket a nagy tenger mozgása okozza, amelyen a föld úszik.

Mexikó Vaqueros, Kalifornia: El Diabló egy indián isten rakott egy hatalmas hasadékot a földre a mélységből. Ezen keresztül járt fel gonosz társaival bajt szítani a földön.

 

Dél-Kalifornia, gabrielinó indiánok: Nagy Szellem a gyönyörű földet teremtett és teknősök hátára tette. Egy nap a teknősök vitatkozni kezdtek: három keletre úszott, a másik három pedig nyugatra. Megrendült a föld, és megrepedt emiatt. A teknősök a nehéz teher miatt nem tudtak messzire úszni, ezért megálltak. De egyszer-egyszer a teknősök újra vitatkozni kezdenek, és minden alkalommal ekkor a földet ekkor újra megrázzák a földrengések.

 

India: Úgy képzelték, hogy négy (nyolc) hatalmas elefánt tartja a földet. Amikor valamelyikük elfáradt, megrázta a fejét, ami földrengést okoz.

 

Szibéria, Kamcsatka: Tuli isten hajtott egy megrakott szánt, amit kutyákkal húzatott. Amikor a kutyák megálltak vakarózni a bolháik miatt, megrendült a föld.

 

 

Mongólia: A hatalmas béka tartja a hátán a világot, néha rángatózik a háta, ezek okozzák a kis földrengéseket.

Peru: Amikor az isten meglátogatta a földet, hogy megszámolja hány ember él ott, a léptei földrengéseket okoztak. Az emberek, hogy megkönnyítsék a feladatát kiszaladtak a házaikból és azt kiabálták hogy "itt vagyok, itt vagyok!" (A mítosz bölcsessége, hogy a vékony falú házakból helyes kiszaladni egy földrengés során).

Japán:  Dr. Hédervári Péter: „Évezredek, vulkánok, emberek” című könyvében leírja, hogy Szató Takesi japán kutató, Kr. u. 1190-ből származó kalendáriumban talált egy képet. Ennek közepén Japán van ábrázolva, amit éppen egy hosszú, ún. „földrengésféreg” vesz körbe. A lénynek tíz lába van, szemét a Nap és a Hold adja. E két utóbbi jelkép egész Ázsiában nagyon régi időkre visszanyúlóan megjelenik. A néphit úgy tartotta, hogy ennek a félelmetes óriásféregnek a mozgása okozza a rengéseket. Dr. Hédervári Péter geológus Dorothy Vitaliano: „Legends of the Earth, Bloomington 1973″ művére hivatkozva azt is leírta, hogy az 1600-as évektől új elképzelés vált általánossá Japánban. E szerint a földrengések kiváltója a föld mélyén élő óriási lény a Namazu, ami nevének magyar jelentése: harcsa. Ennek az óriásharcsának a feje Hitachi tartományban a földben van. Kasima (Kashima) istenség (aki ezen elv szerint egyben a Legnagyobb Istenség) mindig próbálja megakadályozni mozgásában úgy, hogy a kaname-isi (kaname-ishi) nevű oszlopkövet (egy úgynevezett „pivot” követ) beleüti a lény fejébe, azt a földhöz szögezvén. A kaname-isi „oszlopkövet, tengelyt” jelent illetve a „legfontosabb dolog” fogalmát, ami bármi lehet. A nép eközben imádkozik, mert a lény ki akar szabadulni. Ez akkor történhet meg, ha Kasima eltávozik, vagy pedig szándékosan elengedi a lényt, mert a fent élő népet valamilyen súlyos bűnért bünteti. E felfogás szerint nem csak Namazu, hanem más óriásharcsák is élnek még a föld alatt (http://interjapanmagazin.com/foldrenges-es-japan-nephit/).

 

 

 Nyugat-Afrika: A Föld egy lapos korong az egyik oldalán egy hatalmas hegy emelkedik, a másik oldalán egy óriás áll. Az óriás felesége tartja az eget. A föld beleremeg amikor megölelik egymást.

 

Új-Zéland: Földanya egy gyermeket hord a méhében, a fiatal isten Ru, vagy Ruaumoko. Mikor nyújtózkodik és rugdalózik a csecsemő, földrengéseket okoz.

Magyarország: Mese Bakonysárkányról

A falut hősi események tanújeleként az őseink Sárkánynak hívták, ám a környékbeli településeken azt tartották, hogy a „Bakonysárkány”, mint szörnyűséges, rettenetes lény feje, maga a Sárkány nevű település alatt a föld fogságában van lekötözve. A sárkány teste, maga a Bakony, ami Székesfehérvárra közeledve jól látható az országút jobb oldalán. A másik sárkány a „Vértessárkány”, aminek teste a Fehérvárra menő hadiútról jól láthatóan kiemelkedik balra az útról, Fehérvár felé. A feje, a Csókakői Várhegy, amit a várral kötöztek meg.

A régiek szerint a két sárkány állandóan viaskodott egymással. Emiatt, állandóan földrengés volt a két hegy között, ami jelentős veszélyt jelentett a fontos út mentén lévő településeknek és utazóknak, vándoroknak. A király egyszer megelégelte a dolgot és elhatározta, hogy megkötözi a két sárkányt, hogy az út biztonságos legyen. A „Bakonysárkányt” a király, a hős lovagjaival, a falu határában található víz, mocsaras részére csalta, s a fején és a nyakán köteleket átdobálva, a mocsárba süppesztve elülső lábait, a sárkány fejét a láp segítségével kötözte meg.

A „Vértessárkányt” az óriások segítségével sikerült csak megkötözni, akik a király oldalán harcba szálltak a veszedelmes vadállattal. A lovagok köteleikkel megfogták a sárkányt, majd az óriások vezére Úriás, lebirkózta az állatot, és a Csókakői Vár kőabrincsával, örök fogságba ejtette azt. Ám nagy árat fizetett Úriás, mivel az utolsó erejét összeszedve a „Vértessárkány” átkozódó tüzet okádott rá, és egész udvarháznépére, akik mindannyian kővé változtak. Emiatt olyan tüzesek a csóka hegyen a borok, mert a sárkány tüze táplálja a csókakői borokat.

Aki nem hiszi ezt a mesét, csak járjon utána, hiszen a várvölgyben, ott áll a kővé vált Úriás, és a csákberényi erdőben pedig egész udvarnépe, hatalmas kövekké válva dermetten állnak a falu felé szaladó erdei úton, tanúságot téve az óriások áldozatáról, amit az emberekért és a királyért tettek, a régen elmúlt időkben.

De ott van a bizonyíték a csókakői pincék aljában, hordókba zárva, mert aki csókakői bort iszik, legyen az nő vagy férfi, bizony mondom nektek, hogy a sárkány tüzét veszi magához. Így, azóta, az út és annak környéke biztonságos és a két sárkány örök álmát alussza békésen, ám a „Bakonysárkány” néha megébred az öregek szerint. Ha valaki saját szemével megbizonyosodik erről, s még így sem hiszi el a mesét, az menjen el Bakonysárkányra, ahol a falu alatt lévő sárkány még néha ébren van, és bűzös leheletét valamikor érzik a falu lakói. Azt mondják az itt élő népek, és a környékbeliek, ha a mocsár nagyon bűzölög és bugyborékol, akkor az, földrengést jelent, mert „Bakonysárkány” megmozdul, próbál szabadulni az évszázadok óta tartó rabságából, lekötözöttségéből.

Adalék a történethez, ami egy Csókakői bányászembertől származik, eredete az 1700-as évek: annyira erős volt a hiedelem hogy a márkushegyi bányászok az 1950-es években fellázadtak az ellen hogy sárkány alá jöjjön a bányajárat, mert féltek a földrengéstől. A 2011-es földrengés kapcsán sajnos nincs megfigyelés a sárkányról :( Vagy inkább balinkai bányászok ezt rosszul írtam. (Megjegyzés a honlap bejegyzéséhez.)

 (Leírva 1998. január havában, Bognár Ágoston borlovag elmondása által, az Öreghegy alatti pince aljában, annak tüzes borai mellett.)

Forrás: http://bakonysarkany.hu/

 


Legetøj og BørnetøjTurtle